Definition
▶
kibúvó
A kibúvó egy olyan kifogás vagy mentség, amelyet valaki használ, hogy elkerülje a felelősséget vagy a nehézségeket.
קיבוץ הוא תירוץ או הצדקה שמישהו משתמש בה כדי להימנע מאחריות או קשיים.
▶
Mindig talál valamilyen kibúvót, hogy ne kelljen elvégeznie a munkáját.
הוא תמיד מוצא איזשהו תירוץ כדי לא לבצע את עבודתו.
▶
A kibúvók használata nem vezet sehová, jobb, ha szembenézünk a problémákkal.
שימוש בתירוצים לא מוביל לשום מקום, עדיף להתמודד עם הבעיות.
▶
A diák folyamatosan kibúvókat keresett, hogy elkerülje a vizsgát.
הסטודנט חיפש תירוצים כדי להימנע מהמבחן.