Definition
▶
szépség
A szépség az esztétikai élvezetet nyújtó tulajdonságok összessége, amely vonzóvá tesz egy személyt, tárgyat vagy helyet.
아름다움은 사람, 물체 또는 장소를 매력적으로 만드는 미적 즐거움을 주는 특성의 총체입니다.
▶
A természet szépsége mindig lenyűgöz engem.
자연의 아름다움은 항상 나를 매료시킵니다.
▶
A festmény szépsége a részletekben rejlik.
그림의 아름다움은 세부 사항에 있습니다.
▶
Az ő szépsége belső és külső harmóniát sugall.
그녀의 아름다움은 내적과 외적 조화를 암시합니다.