Definition
▶
sztoikus
A sztoikus egy olyan filozófiai irányzatot jelöl, amely a belső nyugalomra és az érzelmek kontrollálására helyezi a hangsúlyt, függetlenül a külső körülményektől.
El término estoico se refiere a una corriente filosófica que enfatiza la tranquilidad interior y el control de las emociones, independientemente de las circunstancias externas.
▶
A sztoikus emberek általában nem hagyják, hogy a nehézségek kibillentsék őket a lelki egyensúlyukból.
Las personas estoicas generalmente no permiten que las dificultades los desequilibren emocionalmente.
▶
A sztoikus filozófia tanítása szerint a szenvedés elkerülhető, ha elfogadjuk a valóságot.
Según las enseñanzas de la filosofía estoica, el sufrimiento se puede evitar si aceptamos la realidad.
▶
A sztoikus hozzáállás segített neki átvészelni a nehéz időszakokat anélkül, hogy elvesztette volna a reményét.
La actitud estoica le ayudó a superar los momentos difíciles sin perder la esperanza.