Definition
▶
зөвшөөрөх
хүн, зүйлийг хийхийг зөвшөөрөх явдлыг хэлнэ.
Significa permettere a una persona o a qualcosa di fare.
▶
Эцэг нь хүүхдэд компьютер тоглохыг зөвшөөрөв.
Il padre ha permesso al bambino di giocare al computer.
▶
Тэр найздаа ирэхийг зөвшөөрсөн.
Lui ha permesso al suo amico di venire.
▶
Сургуулийн дүрэмд гадаад хэл сурахыг зөвшөөрдөг.
Il regolamento scolastico permette di studiare una lingua straniera.